Choc Quib Town con la Orquesta Filarmónica de Bogotá: Somos Pacífico
Choc Quib Town
con la Orquesta Filarmónica de Bogotá:
Somos Pacífico
* * *
A teljes szám egyben, streaming audio-ban:
* * *
[Coro/Chorus/Refrén]
"Somos Pacífico(1), estamos unidos;
nos une la región, la pinta(2), la raza y el don del sabor(3)..." [2x]
[sómos pasífiko, estámos uníδos]
[nós une lá reχjón, la pínta, la rása, jel δón δel saβór] [2x]
"Mi vagyunk a Csendes-óceáni partvidék; egységesek vagyunk;
egyesít bennünket a vidék, a megjelenés, a rassz és az ízlés..."
_________________
(1) Somos Pacífico: A "somos Pacífico" arra utal, hogy a CQT Kolumbia csendes-óceáni partvidékét, nyugati partját képviseli, ahol a népesség 80%-a afrikai eredetű rabszolgák fekete bőrű leszármazottja. A CIA országjelentése szerint országos szinten a népesség 14%-a fekete-europid származék, 3%-a afrikai-indián keverék, 4%-a pedig döntően afrikai származású.
A kiejtés alapján a szöveg lehetne "somos pacíficos" is ("békések vagyunk"), de a csapat egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy nem erről van szó, jóllehet az együttes üzenete alapvetően mindenütt az együttélésről, a békéről, az igazságról szól. A "somos Pacífico" Kolumbiára utalva azt jelenti, hogy "we're West Cost", ami nem más, mint a kulturális közösség és rokonság vállalása az Egyesült Államok nyugati partját meghatározó fekete-karibi kultúrával.
Az együttes Kolumbia sajátos zenei ritmusait és hagyományait ötvözi a karibi térség és az észak-amerikai fekete zenék formáival, így többek közt a hiphoppal. Ez a felvétel úgy született, hogy a Bogotai Filharmonikusok kértek fel egy sor, különböző műfajt képviselő előadót közreműködésre.
(2) la pinta: A "la pinta" jelentése itt kb. "megjelenés, kinézet". A "pintar" ige egyik jelentése "kinéz valahogy, fest valahogy, valamilyen megjelenésű" (a "pintar" alapjelentése "fest"). Az akadémiai szótár szerint a "la pinta" = "Aspecto o facha por donde se conoce la calidad buena o mala de personas o cosas."
(3) el don del sabor: A "don" (a latin donum szóból) itt (isteni) adottságot, azaz tehetséget, képességet jelent. A hasonló "el don de la palabra" kifejezés jelentése "beszélőke, meggyőzőképesség; szavakkal való bánni tudás" (az amerikai angol hip-hop szlengben: the gift of gab). Az "el don del sabor" pedig itt voltaképp egyszerűen annyit tesz: ízlés.
Ahogy egy interjúban Gerardo Núñez flamenco-gitáros nyilatkozik:
"La guitarra actual es mucho más rítmica. Musicalmente y técnicamente es mucho más avanzada. Lo que pasa es que los antiguos tenían el don del sabor. Era muy diferente. Se diferenciaba mucho. Cuando Sabicas tocaba por tarantos o tocaba por alegrías todo tenía su sabor."
"Ma a gitár sokkal ritmikusabb. Zeneileg és technikailag sokkal fejlettebb. Az van, hogy a nagy öregeknek ízlése volt. Akkor egészen más volt [a helyzet]. Jobban elkülönítették [a stílusokat]. Amikor Sabicas 'por tarantos' vagy 'por alegrías' stílusban játszott, annak mindnek megvolt a saját külön íze."
Azaz a közös ízlés nem csak a kajára vonatkozik, hanem a közös kulturális ízlésre általában.
* * *
[Első verze]
"¡OK! Por si acaso usted(1) no conoce,
en el Pacífico hay de todo para que goces(2):
cantadores, colores, buenos sabores,
y muchos santos para que adores(3), OK..."
[por sí acáso ustéδ no konóse]
[en el pasífiko aj δe tóδo para ke góseh]
[kantaóreh kolóreh buenoh saβóreh]
[i mútʃos santoh para ke aδóreh]
"OK! Ha esetleg nem tudná(d),
a csendes-óceáni partvidéken van mindenféle jó:
vannak énekesek, vannak színek és vannak remek ízek,
és van számos szent, akit tisztelni lehet..."
_________________
(1) usted: Latin-Amerikában és Spanyolország egyes vidékein az usted, ustedes forma nem feltétlenül jelent magázást, de ezt még nem látom tisztán.
(2) para que goce: A gozar jelentése élvezi, örömét leli benne. Nyilván a sokszínűségben leli az ember az örömét.
(3) santos: Utalás az ország vallási sokszínűségére és a vallások (főleg a kereszténység, az afrikai törzsi eredetű vallások és az őslakos spirituális hagyományok) együttélésére.
* * *
"Es toda una conexión con un corrillo (1)
Chocó, Valle, Cauca, y mis paisanos de Nariño(2)
Todo este repertorio me produce orgullo --
y si somos tantos, ¿porqué estamos tan al cucho? Bueno..."
[es tóδa úna koneγsión kon ún corríλo]
[tʃokó βáλe káuka mi pajsánoh δe naríɲo]
[tóδo éste repertório mé proδúse orgúλo]
[i si sómos tántoh porkestámos tán al kútʃo búeno]
"Az egész olyan, mint az a kapcsolat, amely a klikkedhez fűz:
Chocó, Valle, Cauca, és a földijeim Nariño-ban...
Büszke vagyok erre az egész repertoárra (változatosságra) --
de ha ennyien vagyunk, miért vagyunk a sarokba vágva? Na jó, ..."
_________________
(1) corrillo: klikk, banda. A szöveg a hazaszeretetet, a vidékhez, országrészhez, a hazához fűződő pozitív érzelmeket magyarázza el azoknak a fiataloknak, akik jobban értenek a bandák, a hip-hop nyelvén: a szülőföldedet szeretni olyasmi, mint ahogyan a bandádhoz kötődsz... Ezt is megértük.
(2) Chocó, Valle (del Cauca), Cauca, Nariño: Kolumbia nyugati parti megyéi, tartományai.
(3) ¿porqué estamos tan al cucho?: Itt már elhangzik egy kritikus kérdés is: miért szenved elnyomást Kolumbia tengerparti fekete kisebbsége? -- A "cucho" kifejezés jelentése még nem teljesen világos előttem; egyes internetes források szerint azt jelenti, hogy "sarok, zug, félreeső hely".
* * *
Folyt. köv.
¡ ... ! ... ¿ ... ? ... ñ ... Ñ β θ tʃ δ γ χ λ ɲ
Choc Quib Town: Oro (2010)
Choc Quib Town: Oro (2010)
A Choc Quib Town Kolumbia West Coast-ját, azaz Csendes-óceáni partvidékét képviseli ("Somos Pacífico", mondják máshol). Ezen belül Kolumbia afrikai eredetű fekete bőrű kisebbségének zenéjét (zenéit) ötvözik Észak-Amerika és a karibi térség fekete zenéivel. Ez a szám a gonosz fehérruhás emberről szól, aki jön és elrabolja a föld aranyát.
A mi tierra llegó un fulano(1) llevándose todo mi oro
A mi tierra llegó un fulano llevándose todo mi oro
Vestido de blanco entero y con acento extranjero
Prometió a cambio de oro dejarme mucho dinero
El tipo del que les hablo nunca más apareció
Cogió mi metal precioso y todo se lo llevó
Ladrón, te fuiste(2) (con mi oro)
y me dejaste(2) (sin mi oro)...
Ladrón, te fuiste (con mi oro)
y me dejaste (sin mi oro)...
_______________
(1) fulano: pasas, illető, csávó, ikszipszilon. Arab eredetű szó.
(2) te fuiste, me dejaste: a latin-amerikai spanyolban a pretérito indefinido (te fuiste) legtöbbször kiszorítja a pretérito perfecto-t (te has ido).
* * *
Nézzük fonetikus átírással, mi történik menet közben. A sorok első egy vagy két, egyébként is hangsúlytalan szótagja mély fekvésben van a csajnak, ezért halk (alig vagy egyáltalán nem hallható). A zenei hangsúlyok pedig gyakran felülírják a nyelvi hangsúlyokat: pl. a llevándose esetében [λeβándose] helyett [λéβandóse], az acento esetében [asénto] helyett [ásentó]hallható.
A mi tierra llegó un fulano llevándose todo mi oro
[(a mi) tjérra λeγó un fulano llevándose todo mi oro]
... helyett összevonással:
[(a mi) tjérra λeγun fuláno λéβandóse tóδo mi óro]
Azaz valójában csak ez hallatszik:
[tjérra λeγun fuláno λéβandóse tóδo mi óro] (2x)
Vestido de blanco entero y con acento extranjero
[behtíδo δe βlánko entéro i kon ásentó estranχéro]
... helyett összevonással:
[behtíδo δe βlánkuentéro i kon ásentuéstranχéro]
Prometió a cambio de oro dejarme mucho dinero
[prométjo a kámbjo δe óro δéχarmé mutʃó δinéro]
... helyett összevonással:
[prométjoa kámbjo δe óro δéχarmé mutʃó δinéro]
El tipo del que les hablo nunca más apareció
[el típo δel ké les áβlo núnka más apáresjó]
Cogió mi metal precioso y todo se lo llevó
[koχjó mi metál presjosó i toδó se ló λeβó]
Ladrón, te fuiste
[laδrón te fuíste]
(con mi oro)
[kón mi óro]
y me dejaste
[i medeχáste]
(sin mi oro)...
[sín mi óro]
* * *
Karaoke-változat:
tjérra λeγun fuláno λéβandóse tóδo mi óro
tjérra λeγun fuláno λéβandóse tóδo mi óro
behtíδo δe βlánkuentéro i kon ásentuéstranχéro
prométjoa kámbjo δe óro δéχarmé mutʃó δinéro
el típo δel ké les áβlo núnka más apáresjó
koχjó mi metál presjosó i toδó se ló λeβó
laδrón te fuíste
kón mi óro
i me deχáste
sín mi óro
* * *
Fordítás:
"Idejött egy fószer a vidékemre és elvitte az összes aranyamat
Idejött egy fószer a vidékemre és elvitte az összes aranyamat
Fehér ruhát viselt és idegen akcentussal beszélt
Azt ígérte, az aranyért cserébe sok pénzt ad majd nekem
A pasi, akiről beszélek [maguknak], soha többé nem bukkant föl újra
Fogta a nemesfémemet és mind elvitte magának...
Tolvaj, leléptél (az aranyammal)
és itthagytál engem (az aranyam nélkül)..."
* * *
A videóklip itt van.
* * *
Nagyapámra
tal vez murió
como un toro bravo
tosiendo sangre
* * *
[Tegnap a santanderi feria utolsó napján elmentem megnézni a corridát, az év utolsó bikaviadakát. A torero-k kimondottan erre a célra, ridegen nevelt bikákkal vívnak. Az este utolsó, hatodik bikája hosszú, nemes agóniával lehelte ki a lelkét, vért köhögött fel, és ereje felett igyekezett talpon maradni, újra meg újra felállni. Végül már a kapunak támaszkodott, amíg bírt egyáltalán támaszkodni. Aztán amikor már eleget szenvedett, a tarkójánál (la nuca) átvágták a gerincvelejét. Nehéz volt azzal szembesülnöm, hogy bár kényelmes dolog elvi alapon, reflexszerűen elutasítani az állatkínzást, bizony a nyílt színi, valódi agóniának olyan drámai ereje van, ami mélyen felkavarja az embert, és végül is épp ez a gyilkos rituálé célja.
Mintha a mészárlás egyszerre lenne értelmetlen és alapvető emberi szükséglet. Értelmetlen, mert elkerülhető, mégis létszükséglet: látnunk kell, nehogy elfeledjük a halál szagát -- és látnunk kell, nehogy túlságosan féljük a halált.
Apai nagyapám nem jött haza az orosz hadifogságból. Amennyire tudni lehet, flekktífusz végzett vele.]
LoMásTV
2010 első befektetése: féléves előfizetés (55 USD) a LoMásTV-re. Spanyol nyelvű videók (TV-műsorokból, szappanoperákból, pl. a Vandangyalból, dokumentumfilmekből, mindenhonnan) spanyol/angol szó szerinti (!) és többnyire pontos (!!!) felirattal a szövegértés gyakorlásához. Lehet játszani: hallgasd meg és írd be a hiányzó szót (gap filling).
* * *
Shakira édes girlpower-csacskasága
Shakira:
"Tengo tacones de aguja magnética / para dejar la manada frenética."
("Iránytűs a cipőm tűsarka, / hogy megőrüljön tőle a csorda."
* * *
Camarón: Que un toro bravo en su muerte...
A tientos legegyszerűbben lassú tangóként fogható föl. A copla (a "dalszöveg") egy-egy versszaka három vagy négy rímes, nyolcszótagos sorból áll. Ennél fontosabb, hogy a szöveg általában igen érzelmes, drámai, ünnepélyes, emelkedett. A versszakokat refrén választhatja el egymástól.
Camarón ezen tientos-a esetében refrén nincs a versszakok közt, viszont az énekes a copla sorait a kedve szerint variálja, pakolgatja, változtatgatja, ismételi. A szövegkezelésnek ez a szabadsága a zenei kifejezést szolgálja, hisz így a cantaor döntheti el, hogy egy-egy versszakot széles drámai ívvé alakít-e, vagy éppenséggel rövid, csattanós, ütős frázissá tömöríti azt.
A versszakok a flamenco-hagyományban nem mindig függnek össze egymással tartalmilag (így van ez a legtöbb népzenei hagyományban, de más orális műfajokban, például a hiphopban is). Ez esetben legalább három történet bomlik ki. Az első versszak egy halálos fenyegetés torero-módra ("Nem tudom, honnan vetted a bátorságot, hogy rosszat szólj rólam a hátam mögött, de el fogsz vérezni, mint a bika az arénában"). A második versszak a (valószínűleg) csalárd szeretőhöz címzett elbocsátó szép üzenet. A harmadik-negyedik versszak azonban már összefügg egymással: a pasi meglátja, hogy a kiszemelt lány melyik újonnan épült kútra jár vízért, és úgy dönt, hogy akkor ő meg hidat épít saját háza és a kiszemelt lány háza közé...
* * *
Camarón: Que un toro bravo en su muerte...
Első versszak (ahogyan elhangzik; az összevonások aláhúzva):
"Que un(1) toro bravo en su muerte,
que un torito(2) bravo en su muerte...
Tienes que derramar más sangre
que un torito bravo en su muerte...
No sé como tienes valor
pá(3) hablar de mi malamente;
no sé como tienes valor
pá(3) hablar de mi malamente."
Rekonstruálva:
"Tienes que derramar más sangre
que un(1) toro/torito(2) bravo en su muerte:
no sé como tienes valor
pá(3) hablar de mi malamente."
Hozzávetőleges fordítás:
"Több véred kell hulljon, mint
egy bevadult, haldokló bikának --
nem t'om, honnan van bátorsága
rosszat szólnia rólam a szádnak."
Jegyzetek:
(1) que un: A kiejtésben összevonva [kun].
(2) torito: A flamenco-szövegekben gyakori kicsinyítőképzős alak a toro (bika) szóból.
(3) pá: para.
* * *
Második versszak (ahogyan elhangzik):
"Anda, vete, fea,
anda, vete, fea,
el cuerpo te huele a lumia(4)
como el marinero a brea.
El cuerpo te huele a lumia(4),
como el marinero a brea."
Rekonstruálva:
"Anda, vete fea, anda vete fea,
el cuerpo te huele a lumia(4)
como el marinero a brea."
Hozzávetőleges fordítás:
"Takarodj innen, csúfság,
úgy bűzlik a tested a kurvaságtól,
mint a tengerész a kátránytól."
Jegyzetek:
(4) la lumia: Prostituált, kurva. Caló szó, azaz a spanyolországi cigányság által használt, nem spanyol eredetű kifejezés. -- Az akadémiai szótár szerint a lumia szó etimológiája ismeretlen, ugyanakkor feltűnően hasonlít a magyarországi oláhcigány luvnya, lubnya szóra.
* * *
Harmadik versszak (ahogyan elhangzik):
"De cal y canto y arena(5),
de cal y canto y arena(5).
Allá abajito(6) se ve una fuente
de cal y canto y arena(5)
donde bebe mi serrana(7)
agua de la fuente nueva,
pá que beba mi serrana(7)
agua de la fuente nueva."
Rekonstruálva:
"Allá abajito(6) se ve una fuente
de cal y canto y arena(5)
donde bebe mi serrana(7)
agua de la fuente nueva
(pá que beba mi serrana(7)
agua de la fuente nueva)."
Hozzávetőleges fordítás:
"Ott lejjebb látni egy épített kutat;
ott iszik az én hegyvidéki babám
vizet az új kútból
(hogy ott igyon az én hegyvidéki babám
vizet az új kútból)."
Jegyzetek:
(5) de cal y canto y arena: A cal jelentése mész; a canto jelentése itt folyamikavics; az arena homok. A teljes kifejezés a kút anyagát nevezi meg (mészhabarccsal, zúzott kővel/kaviccsal és homokkal készített falazat). Nyilván arról van szó, hogy az épített kútból kényelmesebb vizet húzni, mint az egyszerű, káva nélküli ásott kútból. A versszak második része már célhatározói mellékmondatként, subjuntivo-ban szerepel (que beba). Ez szubjektív elem: a lírai én (és/vagy a cantaor) érzése szerint valaki direkt azért építette az új kutat oda, hogy a lány oda járjon vízért. Mint látni fogjuk, épp ez adja az ötletet a következő versszakhoz.
(6) abajito: Az abajo (lent) szó kicsinyítőképzős alakja.
(7) la serrana: hegyvidéken lakó nő.
* * *
Negyedik versszak (ahogyan elhangzik):
"Yo a ti te pondría,
yo a ti te pondría
un puente pá que pasaras
de tu casita a la mía.
Un puente pá que pasaras,
de tu casita a la mía."
Rekonstruálva:
"Yo a ti te pondría
un puente pá que pasaras
de tu casita a la mía."
Hozzávetőleges fordítás:
"Én hidat építek majd neked,
hogy átgyere rajta
a te házadból az én házamba."
* * *
A dal egyben:
* * *
La envidia
"La envidia es un ciego que quiere arrancarte los ojos." (Zafón: Marina)
"Az irígység egy vak, aki ki akarja kaparni a szemed."
* * *
Ha angolul már jól értesz és most tanulsz spanyolul...
... akkor nézz és halgass remek, inspiráló előadásokat angolul, és olvasd hozzájuk a spanyol feliratot a TED-en.
A lényeg: ha az angolt már gond nélkül érted, a pillanatokra felvillanó spanyol kifejezések, fordulatok, szavak gazdagabb kontextusba kerülnek és észrevétlenül megragadnak a fejedben.
Extenzív tanulási módszer, azaz -- ha nem állítgatod meg a videót fél percenként, hogy leírj valamit -- nem fárasztó: simán lehet bemelegítésnek használni (amikor leülsz kicsit nyelvet tanulni, de még nem vagy egészen ráhangolódva), de ugyanígy levezetésnek is remek (amikor már eleget magoltál, jegyzeteltél).
Extenzív tanulási módszer, azaz úgy fogod érezni, hogy amikor végignéztél/végighallgattál egy beszédet, tulajdonképpen nem tanultál semmi kézzelfoghatót... Csakhogy: amikor a feliratokban olvasott szó vagy kifejezés legközelebb előbukkan bárhol (könyvben, újságban, podcast-ban, akárhol), körülbelül kétszer akkora eséllyel fog végleg megragadni a tudatodban.
A természetes nyelvtanulás is valahogy így működik: a nyelvet gazdag kontextusban figyeljük meg (és ki látott már egy éves gyereket szótárfüzettel jegyzetelni?).
* * *
Csicseriborsó garnélával, avagy Camarón y su garbanzos
Camarón:
Cada vez que nos miramos
(Valahányszor egymásra nézünk)
(Soleá)
"Senté sobre tu cama, me senté,
senté sobre tu cama, lágrimas como garbanzos
me caían por la cara
Ay, lágrimas como garbanzos
me caían por la cara..."
"Leültem az ágyadra, leültem
az ágyadra, csicseriborsó-nagy könnyek
hullottak arcomra
Jaj, csicseriborsó-nagy könnyek
hullottak arcomra..."
* * *
A caer/caerse trükkös egy ige. A jelentése mindkét esetben (cae vagy se cae) esik (és nem ejt, mert az a dejar caer algo).
caerse de algo: leesik valamiről
caerse: elesik
De:
caer en algo vagy caer por algo: ráesik valamire
Itt:
"Lágrimas como garbanzos me caían por la cara",
azaz
"Csicseriborsónyi könnyek hullottak az arcomra."
* * *
A me senté (leültem) indefinido, mert egy konkrét, lezárult, múltbeli cselekvésmozzanatot fejez ki, amely se nem rendszeres cselekvés (az a me sentaba lenne), se nem olyasmi, aminek a jelenre való kihatását hangsúlyoznánk (az a me he sentado lenne).
Ehhez képest a caían (estek, hullottak) imperfecto, mert könnyeztem, miközben leültem, azaz előtte is, közben is, utána is. Ugyan ebben az esetben nem rendszeres múltbéli cselekvésről van szó, de az imperfecto körülményt is kifejez.
Ez egyébként ugyanaz, mint amit az angol az egyszerű és a folyamatos múlt kontrasztbaállításával fejez ki, amikor egy folyamatban lévő esemény közben bekövetkezik egy másik esemény:
"I sat down on your bed; my tears were falling."
Vagy ahogy a tankönyvi példa lenne:
"I was doing the dishes when someone rang the doorbell."
* * *
A lágrimas me caían por la cara szerkezet a magyar logika szerint *lágrimas caían por mi cara (könnyek estek az arc+om+ra) lenne, de a spanyol ehelyett inkább azt mondja, hogy könnyek estek nekem az arc+ra. Ez ugyanaz a szerkezet, mint hogy:
"Se me cayó la llave."
"Leejtettem a kulcsot."
Ami szó szerint: leesett (se cayó) nekem (me, azaz együtt: se me cayó) a kulcs (la llave), és még véletlenül sem *Mi llave (a kulcs+om) se cayó (leesett).
Másik példa:
"Eltörtek az arccsontjaim."
Ez magyar logikával valahogy úgy lenne, hogy *Los huesos de mi cara se rompieron. De a spanyolok még véletlenül sem így mondják, hanem:
"Se me rompieron los huesos de la cara."
"Eltörtek (se rompieron) nekem (me, azaz együtt: se me rompieron) az arc csontjai (los huesos de la cara)."
Ebből, hogy nekem (me) az arc csontjai (los huesos de la cara) már tudják, hogy az én arccsontjaim törtek el... De ugyanígy mondják azt is, ha az ember eltört egy tányért:
"Ayer se me rompió un plato."
"Tegnap eltört nekem egy tányér."
Még "szószerintibb" fordításban:
"Tegnap eltörte nekem magát egy tányér."
Gyönyörű pszichológiai hárítás, nem? :D
* * *
A flamenco-szövegek balladai homályát fokozza szintaktikai töredezettségük.
Először is a szűk közösség/közönség ismeri a szövegeket, és nem azt díjazza, ha az énekes szó szerint énekli el a szöveget, mint a Schubert-műdalnál -- hanem ha kifejező maga az éneklés.
Ehhez a szavak, a szöveg fontosak uyagn, de maguk a mondatok ugyanolyan töredezettek lehetnek, mint a beszélt nyelvben, mint például amikor valaki a sírástól fuldokolva elmondja a bánatát a másiknak. Olyankor az ember ritkán egyeztet alanyt-állítmányt.
Az igazi ok azonban a következő: a flamenco-énekes gyakran szabja a szöveget más-más dallamokhoz, zenei frázisokhoz, más-más hangulatokhoz: így lesz a nyelvtanilag szabályos "me senté sobre tu cama" ("leültem az ágyadra") mondatból az ismétlődő, hiányos, töredezett, neki-neki iramodó és meg-megtorpanó "senté sobre tu cama, me senté, senté sobre to cama..." -- amit viszont végül mégiscsak szigorú rendbe fog a rím (sobre tu cama / por la cara).
* * *
El fantasma
"Aquel día el fantasma de Gaudí esculpía en el cielo de Barcelona nubes imposibles sobre un azul que fundía la mirada." (Zafón: Marina)
"Aznap Gaudí szelleme lehetetlen felhőszobrokat faragott Barcelona tekintetet olvasztóan kék egére."
* * *
A lélek padlása
"Todos tenemos un secreto encerrado bajo llave en el ático del alma." (Zafón: Marina)
"Mindannyiunknak van olyan titkunk, amelyet lelkünk padlásán őrzünk lakat alatt."
* * *
Az idő óceánja
"No sabía entonces que el océano del tiempo tarde o temprano nos devuelve los recuerdos que enterramos en él." (Zafón: Marina)
"Akkor még nem tudtam, hogy az idő óceánja előbb vagy utóbb visszaadja nekünk mindazokat az emlékeket, amelyeket beletemettünk."
* * *
Olvasmány: Carlos Ruiz Zafón
"El tiempo y la memoria, historia y ficción, se fundían en aquella ciudad hechicera como acuarelas en la lluvia." (CRZ)
("Idő és emlékezet, történelem és fikció úgy mosódtak össze abban a boszorkányos városban, mint akvarellek az esőben." -- CRZ)
* * *
Aktuális olvasmányom Carlos Ruiz Zafón Marina című regénye. Ha a szobánk csupa Twilight meg New Moon meg hasonló dark phantasy plakátokkal van kitapétázva, akkor ezt is bátran a kezünkbe vehetjük.
Egyelőre csak a közepénél tartok, ott, ahol az elhagyott télikertben az emberi csontból és bőrből készült életnagyságú, tépett-kopott marionettbábuk (los títeres) megpróbálják szimpatikus hőseink vérét venni... úgyhogy még fordulhat rosszabbra is.
A barcelonai születésű, Los Angelesben élő és alkotó író weboldala itt található:
A spanyol Wikipedia oldala a szerzőről:
Carlos Ruiz Zafón (Wikipedia, ES)
A magyar Wikipédia oldala a szerzőről:
Carlos Ruiz Zafón (Wikipédia, HU)
Részlet a weboldaláról (a linkekre bal-kattintva pdf-ben megnyílik, illetve jobb-kattintva pdf-ben letölthető az adott regény rövid részlete spanyolul):
"Carlos Ruiz Zafón es uno de los autores más leídos y reconocidos en todo el mundo. Inicia su carrera literaria en 1993 con El Príncipe de la Niebla (Premio Edebé), a la que siguen El Palacio de la Medianoche, Las Luces de Septiembre (reunidos en el volumen La Trilogía de la Niebla) y Marina. En 2001 se publica su primera novela para adultos, La Sombra del Viento, que pronto se transforma en un fenómeno literario internacional. Con El Juego del Ángel (2008) vuelve al universo del Cementerio de los Libros Olvidados. Sus obras han sido traducidas a más de cuarenta lenguas y han conquistado numerosos premios y millones de lectores en los cinco continentes."
* * *
Link: News In Slow Spanish
News In Slow Spanish: regisztráció nélkül is meghallgatható spanyol podcast-ok. A lényeg: olyan lassan beszélnek, hogy (legalábbis fonetikusan) a nagyon kezdők is megértsék. Az elhangzó számokat például elismétlik kétszer is.
Innen lehet közvetlenül letölteni a heti podcast-okat mp3-ban ingyenesen. De ha nincs kedved kattintgatni, ízelítőül itt is meghallgathatod az egyik podcast egyik hírét (2 perc 13 másodperc), amely arról szól, hogy a G-20 mekkora összeget szánt a pénzügyi válság hatásainak leküzdésére a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank bevonásával:
* * *
Al verte las flores lloran
Camarón de la Isla con Paco de Lucía:
Al Verte Las Flores LLoran (1969)
(Bulerías)
Intro
"Lerelere lele ay..."
1. versszak
"Métete en aquel rincón
donde las mosquitas no te coman,
mosquitas no te coman...
Cuenta yo no le doy a nadie,
primita, de tu persona,
¡válgame Dios!, compañera,
primita, de tu persona."
"Húzódj be abba a sarokba,
ahol nem csípnek a legyek, ahol
nem csípnek a legyek...
Rólad, húgocskám, én
nem beszélek senkinek,
istenuccse, kedves,
nem beszélek senkinek."
(1) las mosquitas: A la mosca (légy) kicsinyítőképzős alakja, kb. legyecske. A flamenco-szövegekben gyakran találkozunk kicsinyítőképzés szóalakokkal (lásd később a toditas/toítas alakot).
A la mosquita itt szerintem nem keverendő az el mosquito (szúnyog) szóval, azaz itt nem a szúnyog nőivarú egyedét jelenti. Kétségtelen, hogy csípni csak a nőstényszúnyog csíp, de nem valószínű, hogy pont egy dalszövegben bárki tudományosan különbséget tenne a hím- és a nőstényszúnyogok közt. Valószínűbbnek tartom, hogy itt a mosquitas/moscas a pletykálkodó, rosszindulatú vénasszonyokat jelenti, akik szemtelenek, mint a piaci legyek, és csípős nyelvükre veszik a szelmüket titokban tartó fiatalokat.
Biológiai szövegben persze a la mosquita a szúnyog nőivarú egyedét jelenti:
"Además, a diferencia de otras especies, la mosquita Aedes [Aegypti] (que es la que pica porque necesita la sangre para reproducirse) no siempre produce un zumbido." (Forrás)
Ebből a mondatból azt is megtudjuk, hogy a vérszívásra a szaporodáshoz van szüksége a nőstényszúnyognak, illetve, hogy ez a fajta speciel nem mindig zümmög (no siempre produce un zumbido).
(2) no te coman: A comer azért van subjuntivo alakban, mert hipotetikus dologról van szó: ha a csaj behúzódna a sarokba, ott nem csípnék a legyek. -- Subjuntivo lenne a következő célhatározói mellékmondatban is: ... para que las mosquitas no te coman (hogy ne csípjenek a legyek).
(3) A ¡válgame Dios! ugyanazt jelenti, mint az angolban a so help me God vagy az Isten engem úgy segéljen: a beszélő esküdözik, hogy igazat mond, vagy hogy most tényleg be fogja tartani az ígéretét. A válgame E/3 felszólító igealak a valer igéhez tartozik, amelynek régen volt segít (ayudar) jelentése is.
(4) A dar (alguien) cuenta de (algo/alguien) jelentése számot ad valamiről/valakiről (valakinek). A pasi nyilván azt ígéri meg, hogy nem beszél senkinek arról, ami közte és a lány közt történt a dal előtt.
A flamenco-szövegek is szeretnek in medias res kezdeni, mint a középkori spanyol románcok. Az egyik románc pl. ott kezdődik, hogy hajnal előtt három órával (!!!) jön a hírnök Antequerából kezében a vérrel írt levéllel, hogy az ellenség rögvest elfoglalja a várost. Semmi olyasmi, hogy egyszer volt, hol nem volt:
"De Antequera partió el moro
tres horas antes del día,
con cartas en la su mano
en que socorro pedía."
["Antequerából elindult a mór
három órával pitymallat előtt,
kezében a levelekkel,
amelyekben segítséget kért."]
(5) primita: Az unokatestvér jelentésű primo, prima szó kicsinyítőképzős alakja primito, primita. -- Itt nem feltétlenül tényleges vérrokonságról van szó, hanem inkább kedveskedő megszólításról. A legyek meg valószínűleg a pletykás vénasszonyokat jelentik.
Fonetikus átírás; a gyengén ejtett hangzók felső indexben [las]:
[metete en akel rinkon]
[donde las moskitas no te koman]
[moskitas no te koman]
[kwenta jo no le δoj a naδje]
[primita δe tu persona]
[balγame δjos kompaɲera]
[primita δe tu persona]
Fonetikus átírás a tényleges hangzás szerint; az [ee] aláhúzása a diftongusszerű (összevont vagy elhúzott sorvégi) ejtést jelöli:
[meteten akel rinkon]
[donde la' moskita' no te koman]
[moskita' no te koman]
[kwenta jo no le δoj a nadje]
[primita δe tu personau]
[balγame δjo kompaɲera]
[primita δe tu personau]
A persona szó végén az [u] hangzóba való diftongusszerű [au] áthajlás jellemző flamenco frázislezárás, azaz inkább zenei, mintsem nyelvi jelenség.
3. versszak
"Al verte las flores lloran
cuando entras en tu jardín,
porque las flores quisieran
toítas parecerse a ti."
"Sírnak a virágok, ha meglátnak,
mikor a kertedbe lépsz,
mert a virágok mind
rád akarnak hasonlítani."
Fonetikus átírás; a gyengén ejtett hangzók felső indexben [las]:
[al βerte las flores λoran]
[kuando entras en tu χardin]
[porke las flores kisieran]
[toita pareserse a ti]
Fonetikus átírás a tényleges hangzás szerint; az [ea] aláhúzása a diftongusszerű ejtést jelöli:
[al βerte la flores λoran]
[kuando entran tu χardin]
[porke la flore kisieran]
[toita paresersea ti]
* * *
toítas: A todas (mind, az összes; nőnemben) kicsinyítőképzős toditas alakjának dialektikus alakja (eljesen kiesik a [d] hang). A hangsúly az utolsó előtti szótagon -- ['di] -- van; miután a [d] kiesik, az írásban már jelölni kell a hangsúlyt, máskülönben az ['oi] mint diftongus egy hangsúlyos szótagnak számítana. -- Az énekelt előadásban aztán már semmilyen hangsúly nem hallatszik a szó egyik szótagján sem, mert a lényeg utána jön: parecerse a ti.
Hallás után a második sort a legnehezebb megérteni. Ezt halljuk:
[kuando entran tu χardin]
Ez persze nyelvileg nem lenne helyes, mert az entran-hoz kell az en vonzat is (de mit jelentene az, hogy a virágok belépnek a kertbe?). Ez történik:
[kuando entras en tu χardin] / Lekopik az igéről a szó végi [s] =>
[kuando entra' en tu χardin] / a magánhangzótalálkozásnál kiesik az [e] =>
[kuando entran tu χardin]
* * *
5. versszak
"Y el día...
Y el día que tú naciste
nacieron toítas las flores
(y) en la pila del bautismo
cantaron los ruiseñores."
"És azon a napon...
És azon a napon, amikor megszülettél,
akkor született meg minden virág is,
és a keresztelőmedence fölött
énekeltek a fülemülék."
Fonetikus átírás; a gyengén ejtett hangzók felső indexben [las]:
[dʒel δia]
[dʒel δia ke tu nasiste](1, 2)
[nasjeron toitas las flores]
[(dʒ) en la pila δe βautismo](3)
[kantaron los rujseɲores]
(1) Az y el szókapcsolat szenderd kiejtése [jel] lenne. A dialektikus ejtés [dʒel].
(2) A naciste "cis" szótagjában a sztenderd [θ] helyett dialektikus [s] hallatszik.
(3) A pila de bautismo szókapcsolatban a de szó [δ] hangja szinte teljesen kikopik; az emiatt összetalálkozó [a] és [e] magánhangzókat Camarón diftongusszerűen [ae] ejti.
Fonetikus átírás a tényleges hangzás szerint:
[dʒel δia]
[dʒel δia ke tu nasite]
[nasjeron toita la flore]
[en la pilae βautimo]
[kantaron lo rujseɲore]
* * *
Eva Ayllón: Yo te canto
Eva Ayllón afroperui énekesnő
[Eva Ayllón: Yo te canto; Youtube keresés]
Eva Ayllón: Yo te canto
Escuchen(1) la alegría del cajón(2),
del bajo(3), la guitarra y el bongó(4)... (2x)
Hallgassátok a cajón vidámságát,
meg a basszgitárét, a gitárt és a bongót... (2x)
Toda la gente se alegra
cuando oye música negra
(Y yo te canto) ¡Si!
(Yo te canto) ¡Si!
(Yo te canto)
Mindenki vidám,
amikor fekete zenét hallgat
(És én neked énekelek) Igen!
(Neked énekelek) Igen!
(Neked énekelek)
Así le canto a la tierra
Música negra
Suenan tambores y quenas(5)
en costa, sierra y selva
(Y yo te canto) ¡Si!
(Yo te canto) ¡Claro que si!
(Yo te canto)
Így énekelek a világnak
Fekete zene
Szólnak a dobok és a furulyák
a parton, a hegyekben és az erdőkben
(És én neked énekelek) Igen!
(Neked énekelek) Hát hogyne!
(Neked énekelek)
Escuchen como suenan esos cueros(6)
regalando alegría a muchos pueblos (2x)
Hallgassátok, hogy szólnak ezek a bőrök (dobok),
hogyan ajándékozzák meg vidámsággal a sok-sok embert...
Por que este ritmo se pasa
y es para todas las razas
(Y yo te canto) ¡Si!
(Yo te canto) ¡Otra vez, si!
(Yo te canto)
Mert ez a ritmus szétárad (?)
és mindegyik rassznak szól
(És én neked énekelek) Igen!
(Neked énekelek) Még egyszer: igen!
(Neked énekelek)
Por que este ritmo se pasa
y es para todas las razas
(Y yo te canto) ¡Si!
(Yo te canto) ¡Si!
(Yo te canto)
Mert ez a ritmus szétárad (?)
és mindegyik rassznak szól
(És én neked énekelek) Igen!
(Neked énekelek) Igen!
(Neked énekelek)
Yo te canto,
te canto,
te canto,
te canto
Neked énekelek,
neked énekelek,
neked énekelek,
neked énekelek...
Desde la tierra donde yo nací
(Yo te canto)
Es mi alegría hecha para ti
(Yo te canto)
Escuchen como suena ya el cajón
(Yo te canto)
Muévete al ritmo del bajo y el bongó
(Yo te canto)
Szülőföldemről (Én neked énekelek)
A vidámságom neked szól (Én neked énekelek)
Hallgassátok, hogy szól máris a cajón (Én neked énekelek)
Mozogj a basszgitár és a bongó ritmusára (Én neked énekelek)
Yo te canto, yo te canto, yo te canto
(Yo te canto)
Súbete a tu cuerpo y dile sí
(Yo te canto)
A ese ritmo hecho para ti
(Yo te canto)
Al mundo entero yo le entrego mi canción
(Yo te canto)
Neked énekelek, neked énekelek, neked énekelek (Neked énekelek)
Hallgass a testedre (?) és mondj neki igent (Neked énekelek)
Erre a ritmusra, amely neked szól (Neked énekelek)
Az egész világnak átadom a dalom (Neked énekelek)
Yo te canto, yo te canto, yo te canto
(Yo te canto)
Yo te canto
(Yo te canto)
Yo te canto
(Yo te canto)
Neked énekelek, neked énekelek, neked énekelek (Neked énekelek)
Neked énekelek (Neked énekelek)
Neked énekelek (Neked énekelek)
* * *
Jegyzetek:
(1) Escuchen: Többes szám harmadik személyű felszólító alak (hallgassák), ami ugye a klasszikus óvilági spanyolban az ustedes (magázó: Önök, maguk) névmáshoz járulna. Latin-Amerikában azonban a tegező vosotros/vosotras alig használatos; helyette tegezésben is az usted/ustedes él -- ám nyelvtanilag továbbra is harmadik személyű igét vonz...
(2) el cajón: (1) láda, fiók, doboz; (2) láda alakú ütőshangszer. (Én ládadobnak nevezném, de lehet, hogy van már magyar neve, csak én még nem tudom.) A spanyol nyelvű Wikipedia szerint az afroperui (afroperuano) eredetű hangszer a spanyol gitáros Paco de Lucía, pontosabban brazil ütőse, Rubem Dantas révén vált népszerűvé az óvilági flamenco-ban is, aki Paco de Lucía egy 1977-es latinamerikai turnéja (una gira por Latinoamérica) alkalmával kapta keze közé:
"Sucedió que durante una gira de Paco de Lucía por Latinoamérica hacia 1977, llegó a manos del percusionista de la banda un cajón peruano en una fiesta organizada por el embajador español en Perú. Rubem Dantas lo incorporó a la música del sexteto del guitarrista que, como marcaba (y marca) la pauta, suponía incorporarlo directamente a la música del flamenco. Manuel Soler estuvo presente en el momento de la adopción, pues iba en el grupo como bailaor y hasta "tocando unos bonguitos". Según comentó en una entrevista concedida a Flamenco-world.com en 1999, "el cajón era más sobrio para el flamenco" que otros instrumentos de percusión que ya se habían empleado como las congas, los bongos o la batería." [Forrás]
[el cajón, Wikipedia EN] [el cajón, Wikipedia ES]
Ez már egy flamenco cajón,
amely Sevilla híres városrészéről
a Triana nevet kapta [forrás]
(3) el bajo: bőgő, nagybőgő; basszusgitár.
(4) el bongó: A magyarban is használt bongó szó eredendően az afrikai lokele nyelvből származik, majd valószínűleg Kubán és a karibi térségen keresztül elterjedt egész Latin-Amerikában, majd az egész világon.
A bongó szó tökéletes példa annak megjegyzésére, hogy a spanyolban az ékezet alapvetően nem a magánhangzó hosszúságát jelöli, hanem azt, hogy azon a szótagon van a szóhangsúly. Azaz hiába azonos az írásmód, a kiejtés eltér (és arra itt még nem is térünk ki, hogy a spanyol [o] sem egészen ugyanaz, mint a magyar [o]):
A magyar bongó kiejtése: ['bongo:]
A hangsúly az első szótagra esik.
A szóvégi hosszú [o:] kb. kétszer olyan hosszú, mint a rövid [o].
A spanyol bongó kiejtése azonban: [bon'go].
Névelővel ráadásul: el bongó [elβon'go]; los bongós [lozβon'gos].
A hangsúly a második szótagra esik.
A spanyol kiejtés szerinti átírásakor a szóvégi [o] hosszúságát nem jelöljük kettősponttal, mert a spanyolban általános szabály, hogy a hangsúlyos magánhangzó mindig körülbelül másfélszer hosszabb a hangsúlytalannál.
Ennyivel is nehezebb a magyar: a veréb/véreb tiszta ejtése elég nagy feladatot jelent egy spanyol (vagy akár angol) anyanyelvű számára, hiszen van benne hangsúlyos rövid és hangsúlytalan hosszú, illetve hangsúlyos hosszú és hangsúlytalan rövid magánhangzó (ebből a négy kombinációból az angolban és a spanyolban csak kettő van: hangsúlyos hosszú és hangsúlytalan rövid). Ráadásul a spanyolnak a [v]/[b] is bekavar, az angol/amerikai meg folyton diftongizálni akarja az [e:]-t: ['veireb] vagy [ve'réib]...
Hasonló iskolapélda az ugyanúgy írjuk, de egészen más miatt esetére a következő:
Magyar tulipán ['tulipa:n], ill. spanyol tulipán [tuli'pan].
Ráadásul itt azt is megfigyelhetjük, hogy a spanyol a hangsúlyos szótagot leginkább csak akkor jelöli, ha a hangsúly nem megszokott helyére esik. Itt például alapszabály szerint az [n] végződés miatt az utolsó előtti szótag lenne hangsúlyos, ha nem lenne ékezet az utolsó szótagon.
Vegyük észre, hogy többesszámban a magyar ékezet megmarad, a spanyol viszont nem (mert itt már alapszabály szerint az utolsó előtti szótag a hangsúlyos, tehát nem kell jelölni):
magyar: tulipánok ['tulipa:nok], de immár ékezet nélkül:
spanyol: los tulipanes [lostuli'panes].
(5) la quena: az Andokban használt nádfurulya. A magyar szaknyelv szerint perembevágásos furulya, ha ez segít valakinek. [la quena, Wikipedia ES]
La quena (forrás)
(6) el cuero: (1) bőr a köznapi értelemben; (2) bőr a zenei értelemben, nevezetesen dobbőr, azaz a dob "bőre", ami persze vagy tényleg állatbőrből van, vagy más, modern, szintetikus anyagokból; (3) innen metonimikusan maga a dob.
* * *
Kalevi Wiik: Az európai népek eredete (részlet)
Kalevi Wiik finn kutató Az európai népek eredete című könyvében arra vállalkozik, hogy összegezze mindazt, amit az európai népek eredetével kapcsolatosan a nyelvészeti, kultúrantropológiai, régészeti és genetikai kutatások a legutóbbi időkig feltártak. (Csak hogy lássuk a vállalkozás arányait: az eredményeket egészen a legutolsó jégkorszaki csúcsig összefésüli, azaz időben több mint húszezer évvel ezelőttre "visszaás".)
A szerző saját bevallása szerint inkább újfajta munkahipotézist vázol föl, mintsem megrendíthetetlen tudományos eredményeket, "tényeket" prezentálna. Szakít azzal a magát makacsul tartó elképzeléssel, hogy egy adott nép vagy nemzet olyan közösség lenne, amelyet feltétlenül közös genetikai háttere, közös nyelve ÉS közös kultúrája határoz meg. Wiik számtalan példát hoz arra, hogy hogyan következhet be például a nyelvcsere egy-egy nép esetében (a lappok finnugor nyelvet beszélnek, ám genetikailag közelebb vannak a baszkokhoz, mint a finnekhez -- Wiik konkrét kutatási eredményekre hivatkozik), vagy hogy hogyan alakulhat ki egy-egy nép számtalan különböző genetikai hátterű csoportból (ez utóbbira a magyarság az egyik legeklatánsabb példa).
Wiik igen életszerű képet ad arról, hogy például az angolszász hódítás alig bolygatta meg a brit szigetek alapvetően kelta vérségét (genetikáját), ugyanakkor közismerten nyelv- és kultúracserét generált. Egy későbbi korszakban a normann-francia hódítás már csak nyelvi szupersztrátumot (gazdag műveltségi szókincset) ajándékozott a szigeteknek, azaz nyelvcserére másodszor nem került sor -- csak a nyelv egyedülálló gazdagodására (lásd: AS pig + FR pork; AS cow + FR beef; AS sheep + FR mutton, etc.).
A szerző még arra is mutat példát, hogy egy-egy nép esetében más rokonságot mutathat az apai vérvonalak összessége (Y-kromoszóma), mint az anyaiaké (mitokondriális DNS vagy mDNS) -- ami könnyen elképzelhető, ha a harcosok végigjárták Európát, miközben asszonyaik otthon maradtak a tűzhely mellett (alkalmasint ágyukba fogadva más népek ugyancsak kalandozó harcosait).
Wiik ezen kívül igen meggyőzően arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyelvek nem csak belső törvényeik szerint, önmagukban fejlődnek, hanem egymásra hatásaik révén is. Amikor egy adott nyelv egy szélesebb terület lingua francájává válik, nagy tömegek kezdik el "helytelenül", "akcentussal", "törve" beszélni. Ha a gazdasági-kulturális-politikai viszonyok úgy hozzák, ezek a lingua franca nyelvváltozatok (mint a középkorban a latin és annak számtalan helyi változata, vagy egyszer majd a mai euro-angol) végül kiszoríthatják az eredeti, "tiszta" nyelvet; az új nyelvváltozat azonban magában hordozza azoknak a nyelveknek bizonyos sajátosságait, amelyek beszélői áttértek a lingua franca anyanyelvként való használatára. Így például az indoeurópai eredetű balti nyelvek egy részéből kikoptak a germán nyelvekre máig jellemző prefixumok, mert a balti nyelvekre áttért, eredetileg finnugor nyelvű tömegek a számukra idegenszerű prefixumokkal nem tudtak mit kezdeni.
* * *
A kötetben az alábbi összefoglalást olvashatjuk a spanyol nyelvet ért évszázados arab (pontosabban: berber) nyelvi, kulturális és genetikai hatásról:
* * *
"Az arab terjeszkedés
Az arab terjeszkedés legfontosabb sajátosságait a következő táblázatban foglaltuk össze:
Ideje: Kr. u. 8-9. sz.
Honnan: (Arábia) Észak-Afrika
Hova: Ibéria
Nyelvei: arab, berber
Birodalma: a muszlim világ
%: < 0,5A terjeszkedés Arábiából indult ki Észak-Afrika berber vidékeire. A berberek csatlakoztak a migrációhoz, s annak többségi népességét képezték. Az arabok és a berberek (Tarik és 7000 berber harcosa) Kr. u. 711-ben keltek át a Gibraltári-szoroson. Szinte az egész Ibériai-félszigeten, sőt Délkelet-Franciaország egyes részein is elterjedtek. Európának az e migrációval kapott lélekszámnövekedése nem volt túlzottan nagy; a mai európaiakat illetően a növekedés egy százalék alatt maradt.
Az arab emigráció a Mohamed próféta által kapott isteni paracson alapult, mely a hitetlenek iszlámra térítésére szólított, s arra, hogy őket is az iszlám birodalomhoz csatolják. A parancs szerinti módon az arabok meg is kezdték terjeszkedésüket a 7. században az Arab-félszigettől Észak-Afrika és Szíria irányába; lásd a 195. térképen. Uralmuk alá vonták Észak-Afrikát, annak népességét, egyebek között a berbereket, s az iszlám hitre térítették őket. Észak-Afrika lingua franca nyelve az arab lett, amit a berbereknek el kellett sajátítaniuk. Az arab nyelv berber szubsztrátumot kapott, s ez a törve beszélt arab lett Észak-Afrika nagy kiterjedésű területein a természetes nyelv(1). Igaz, a berbert az arab nem szorította ki teljes egészében; a berber nyelvet még ma is egymilliónyian beszélik; e nyelv beszélőinek legtöbbje Marokkóban és Algériában, kisebb számban Tunéziában él.
A 8. század elején az arabok Spanyolország déli részeibe érkezvén 711-ben elfoglalták Córdobát, melyet aztán az ország fővárosának tettek meg, ahol azután egy virágzó muszlim kultúrközpont született.
Az Ibériai-félsziget hosszú időn keresztül volt idegenek uralma alatt; az arabok előtt a félszigetet nyugati gótok, előttük a kartágóiak, még korábban pedig a rómaiak uralták.
Nyugat-Európában (ez tehát főként az Ibériai-félszigetet jelentette) a muszlim birodalom a Kr. u. 732-ben Franciaországgal vívott harcokat követően érte el legnagyobb kiterjedését. A 750-es években(2) a muszlim birodalom Dél-Franciaország területéig ért; lásd a 195. térképen.(3)
195. térkép. A muszlim hatás átterjedése az Arab-félszigetről
és Észak-Afrikából Európába. A térkép fehér vonalai és évszámai
azokra a korokra utalnak, amikor a muszlim hatások terjeszkedőben
voltak; a fekete évszámok és szaggatott vonalak pedig arra, amikor
a muszlim hatás az Ibériai-félszigeten visszaszorulóban volt.
A muszlim uralom az Ibériai-félszigeten majd 700 évig tartott.
Forrás: O'Brien 1999: 68-69, 88-89.Az Ibériai-félsziget népességei 711-től 1472-ig, vagyis több mint hétszáz évig voltak arab fennhatóság alatt(4). Ez idő alatt az ibériai kultúra s népesség genetikai és nyelvi szempontból is igen sok hatást kapott az araboktól és a berberektől. Ez utóbbiak az iszlám hitre tértek, s az arabokkal együtt akarták terjeszteni új hitüket és kultúrájukat. Az Ibériába érkezett hatások kétfelől származtak tehát: az igazi araboktól és az észak-afrikai eredetű berberektől; a félsziget népessége genetikailag tehát az arábiai és az észak-afrikai népességektől kapott "kiegészítést". Az észak-afrikai berber népesség részesedése ebben sokkal nagyobb lehetett, mint a tulajdonképpei araboké; erről Richard Villems (szóbeli beszélgetésünk alkalmával) a következőképpen nyilatkozott: "a tulajdonképpeni arabok genetikai hatása Marokkóig sem igen jutott el". Ezt az állítását Villems arra alapozza, hogy a mitokondriális preHV- és HV1, amely a keleten lakó, vagyis a tulajdonképpeni araboknál tipikus, a marokkóiaknál szinte egyáltalán nem található meg.
A nyelvi hatás elméletileg a hamita-sémi nyelvcsalád két különböző ágából jött: az arab e nyelvcsalád sémi, a berber pedig a berber nyelvek ágához tartozik. A valóságban azonban a nyelveket érintő hatás analóg lehetett a genetikaiakkal: a berber nyelvek hatása az ibériai nyelvekre (a spanyolra és a portugálra) erősebb lehetett, mint az arabé. Ennek lehet tünete, hogy a spanyolok a maguk nyelvében a muszlim időkbeli uraikra a mór(5) elnevezést használják, mely szó a berberekre (vagy még általánosabban az észak-afrikaiakra) utal, s nem az arabokra. Az elnevezés talán azon alapul, hogy a berberek részesedése úgy a genetikai, mint a nyelvi hatásokat illetően nagyobb volt, mint az araboké (annak ellenére, hogy a nemzetközi nyelvhasználatban az "arabok", nem pedig a "berberek" uralmáról beszélünk)."
Jegyzetek:
(1) Ennek a berber-arab nyelvváltozatnak az öröksége a spanyol hős, El Cid neve, amely az arab said (úr) szó berberes, észak-afrikai, mór alakváltozata. Lásd: Cantar De Mio Cid. El Cid hol a mórok ellen harcolt, hol a mórok zsoldján a keresztény királyok ellen.
(2) A kötetben itt nyilvánvaló elírásként 1750-es adat áll; ezt értelemszerűen, a térképpel is összhangban javítottam.
(3) A térképen a Gordova felirat Córdobát jelenti; a másik felirat a franciaországi Poitiers neve.
(4) Ha ezt összevetjük Magyarország egy részének 150 éves török hódoltsági időszakával, könnyen beláthatjuk, hogy nem egyedül mi voltunk "Európa védőbástyája". -- A megkopott nemzeti mítoszoknál viszont fontosabb a nyelvi tanulság: a mai spanyol arab (berber-arab) eredetű szókincse több ezres; ehhez képest a magyar nyelv szókincsében számottevő arányú török eredetű szókincs döntő hányada nem oszmántörök eredetű (azaz nem a hódoltság korából származó átvétel), hanem annál jóval korábbi, például levédiai. -- Mellesleg mi épp Levédiában sátoroztunk a török nyelvű kazárok (török eredetű "úr" szavunk) és az iráni nyelvű alánok (iráni átvétel az "asszony" szó) szomszédságában, amikor a berber-arab hódítás elérte az Ibériai-félszigetet.
(5) el moro: mór. Lásd még: algarabía.
* * *
Consuelo Velázquez (1916/24–2005): Bésame mucho
"Szeretlekééén... jöjjvisszahozzáááám..." Ezt ki ne ismerné?
A Bésame mucho-t egy fiatal mexikói nő, bizonyos Consuelo Velázquez írta valamikor a harmincas évek második felében, de legkésőbb 1940-ben. (A művésznő születési éve körül van némi... kavarodás.) A szerzőről mindenesetre ezt találtam a www.biografiasyvidas.com oldalon:
Porque le "salió del corazón", [Consuelo Velázquez] escribió Bésame mucho a los diecinueve años, cuando, según diría después, "era muy formal y ni siquiera había besado a nadie, ni sabía lo que era un beso".
[Consuelo Velázquez] a Bésame mucho-t tizenkilenc évesen írta, azért, mert "ez jött a szívéből". Mint később elmondta, akkoriban "még nagyon jól viselkedett: még meg sem csókolt senkit, sőt, azt se tudta, mi is az a csók".
A Wikipedia szerint először Emilio Tuero készített a számból hangfelvételt. A dalból a negyvenes években nagy nemzetközi sláger lett; mára jazz-standard-nek is számít (pl. itt egy instrumentális feldolgozás a Dave Brubeck Quartet-től). Azóta szinte mindenki előadta valamilyen formában az amerikai Prestley-től a brit Beatles-en és a Cabo Verde-i Cesaria Évorán és az olasz Bocellin át Cserhátiig és tovább Dolhai Attilán innen és túl; gyakorlatilag olyat nem lehet említeni, aki nem énekelte. (Én főleg Cserhátin nőttem fel, meg a vásárhelyi Hordó szintis kocsmazenészeinek puttyogós-dobgépes előadásán -- amikor még lehetett túróslepényt enni ott --, de azért lakodalomban is hallottam eleget mindenféle respektábilis mulatós kombóktól.)
Consuelo Velázquez (1916/24–2005):
Bésame mucho
Bésame, bésame mucho
Como si fuera esta noche la última vez
Bésame, bésame mucho
Que tengo miedo tenerte (y) perderte después
Csókolj (meg engem), csókolj nagyon
Mintha ez az éjszaka lenne az utolsó alkalom
Csókolj meg, csókolj nagyon
Mennyire félek, hogy (bár most még) az enyém vagy, utána elveszítelek
Gyönyörű ez az utolsó sor a maga költői-nyelvi gazdaságossága miatt. Szorosabb fordításban így hangzana:
Que tengo miedo tenerte (y) perderte después
Mennyire félek birtokolni téged (azért, hogy) később elveszítselek...Figyeljük meg, hogy a fuera esta szókapcsolat magánhangzói Emilio Tuero lassú előadásában egyáltalán nem mosódnak össze, Cesaria Évora előadásában (pedig az is lassú, hehe) viszont ['fwera 'esta] helyett kifejezetten ezt halljuk: ['fweresta].
A sor másik elterjedt változata fantáziaszegényebb, de pl. Bocelli is így énekli:
Que tengo miedo a perderte, perderte después
Mennyire félek attól, hogy utána elveszítelek, elveszítelek...
Quiero tenerte muy cerca
Mirarme en tus ojos, verte junto a mí
(... estar junto a tí)
Piensa que tal vez mañana
Yo ya estaré (muy) lejos
Muy lejos de tí
Szeretném, ha közel lennél hozzám
(Szeretném) magam nézni a szemedben, (s) hozzám közel látni téged
(... közel lenni hozzád)
Gondolj arra, hogy holnap talán
már (nagyon) messze leszek
Nagyon messze tőled
Bésame, bésame mucho
Como si fuera esta noche la última vez
Bésame, bésame mucho
Que tengo miedo tenerte (y) perderte después
Csókolj (meg engem), csókolj nagyon
Mintha ez az éjszaka lenne az utolsó alkalom
Csókolj meg, csókolj nagyon
Mennyire félek, hogy (bár most még) az enyém vagy, utána elveszítelek
* * *
Link: az e-spanyol.hu oldalon további spanyol dalszövegek olvashatóak, zenéstül.
La Negra: El Mago Piticó
La Negra: El Mago Piticó
El mago Piticó con su varita mágica
sacó de su sombrero una paloma blanca.
La paloma voló y voló
y el mago solito se quedó.
Piticó, Piticó, la magia comenzó...
la magia comenzó...
el mago: varázsló, mágus (EN: magician, wizard).
A bibliai Napkeleti Királyok: Los Reyes Magos (ugyanez angolul: The Magi, The Three Wise Men).
varita mágica: varázspálca (EN: magic wand).
solito: a solo (egyedül) kicsinyítő képzős (diminutivo) alakja. -- A spanyol majdnem ugyanannyira szereti ezeket az alakokat (solo/sola => solito/solita, tanto => tantito, café => cafecito, poco => poquito, joven => jovencito/jovencita, stb.), mint a szláv nyelvek... A karácsonyfa oroszul pl. ёлочка ['jolotʃka], de a kedvencem a gyereknyelvi трусишка-зайка, a gyáva nyuszi.
solito se quedó: egyedül maradt (inf. quedarse solo).
Piticó, a varázsló a varázspálcájával
előhúzott a kalapjából egy fehér galambot.
A galamb repült, repült,
a varázsló pedig egyedül maradt.
Piticó, Piticó, a varázs elkezdődött,
a varázs elkezdődött...
La Negra: Inevitable
La Negra: Inevitable
Es inevitable pensar en ti...
Es inevitable reconocerte...
Y es inevitable poder vivir,
y frenar las ganas de poseerte...
es inevitable (hacer algo): elkerülhetetlen; óhatalan, hogy...
frenar (tárgyas ige): fékezni, lefékezni, megfékezni
tener las ganas de (hacer algo): kedve van/lenne valamihez (EN: to feel like doing something)
Nem tudok nem gondolni rád...
(Elkerülhetetlen, hogy rád gondoljak; óhatatlanul rád kell gondolnom)
Nem tudok nem hálát adni érted...
(vagy: Nem tudlak nem elismerni... Szerintetek melyik?)
De tudnom kell élni tovább
és megfékezni a vágyat, hogy enyém légy...
Figyeljük meg a felvételen, hogy az "y" ("és") kiejtése mássalhangzóval kezdődő szó előtt egyértelműen [i] (ide tartoznak még a hie-, ye-, stb. kezdetű szavak is), pl. y frenar [i fre'nar], míg magánhangzóval kezdődő szó előtt egyértelműen [j], ami rátapad a következő szóra, pl. y es inevitable ['jesineβit'aβle].
Es inevitable subir al cielo...
Es invitable caer sin tregua...
Y es inevitable romper el hielo
y que corra fuego por mi cabeza...
sin tregua [sin'treγwa]: szüntelenül (a tregua egyébként fegyverszünet; EN: truce)
que corra: a correr (fut) ige subjuntivo-ja (hogy fusson/elfussa)
Nem tudok nem a fellegekben járni...
Nem tudok nem zuhanni szüntelenül...
Nem tudom nem megtörni a jeget
és (muszáj, hogy) elárassza a tűz a fejemet...
Figyeljük meg a felvételen a tregua kiejtését: nem *['tregva], de még csak nem is *['tregwa], hanem ['treγwa]. Sőt: az énekelt, lágy kiejtésben szinte már csak azt hallani, hogy ['trewwa].
Estribillo (Refrén)
Te espero,
y si no vienes, da igual,
porque sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos...
Y si no vienes, da igual,
porque sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos, echándote de menos...
me da igual: nekem mindegy (EN: I don't care; it's all the same to me)
echar uno de menos: hiányolni valakit; hiányzik neki valaki (EN: to miss someone)
Várlak (téged),
és ha nem jössz, az se számít,
(vagy: nem érdekes; mindegy; egyre megy; stb.)
mert érezni fogod, hogy telt az az éjszaka...
Hiányzol...
Figyeljük meg a felvételen, hogy a te espero (várlak téged) kifejezés két [e] hangzója teljesen összeolvad: [te'spero].
Figyeljük meg továbbá azt is, ahogyan az első echándote menos végén még tisztán hallható az [s] hang, az ismétlésekben azonban ez fokozatosan elkopik. Ez egy csomó regionális spanyol nyelvjárásra jellemző, például arra az andalúziai nyelvjárásra is, amely, ha jól tudom, a hasonlóan [s]- és [d]-elnyelő latin-amerikai spanyolság egyik meghatározó forrása volt.
Es inevitable pensar en ti...
Es inevitable reconocerte...
Y es inevitable poder vivir,
y frenar las ganas de poseerte...
Es inevitable subir al cielo...
Es invitable caer sin tregua...
Y es inevitable romper el hielo
y que corra fuego por mi cabeza...
Figyeljük meg, hogy ennél az ismétésnél a kiejtés újra a sztenderd ['treγwa], nem a gyors, lenizált ['trewwa], amelyet az első elhangzáskor hallottunk.
Estribillo (Refrén)
Te espero,
y si no vienes, da igual,
porque sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos...
Y si no vienes, da igual,
porque sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos...
Dormía, me quedé pensando
que ojalá sintieras cómo te llamo...
Dormía me quedé pensando
que ojalá sintieras cómo te llamo...
me quedé pensando: ezzel egyelőre még nem vagyok tisztában...
Aludtam, és (folyton/egyre csak) arra gondoltam:
bárcsak éreznéd, ahogy hívlak...
Az ojalá (bárcsak) után is subjuntivo igealak áll (főnévi igenév sentir => jelen E/2 sientes => pretérito imperfecto E/2 sentías => subj. pret. imp. E/2 sintieras).
Estribillo (Refrén)
Si no vienes, da igual,
porque sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos...
Y si no vienes, da igual,
porque sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos, echándote de menos...
* * *
¡Kedves mindenki!
Az a helyzet, hogy még nem tudok spanyolul, de ha minden jól megy, ez a blog is segít egy kicsit.
RTVE -- Noticias
RTVE -- Podcasts (mp3)
CervantesTV
Búsqueda /
Keresés
Ezekre szükség lehet
¡ ... ! ... ¿ ... ? ... ñ ... Ñ
IPA-jelek:
[β] [θ] [tʃ] [δ] [γ] [χ] [λ] [ɲ]
Vagy:
[typeit.org]
Bejegyzések
- Jelen
- 2010. szeptember
- 2010. augusztus
- 2010. január
- 2009. december
- 2009. november
- 2009. október
- 2009. június
- 2009. március
- 2009. február
- Az összes »
Comentarios /
Kommentek
- Ha angolul már jól értesz és most tanulsz spanyolul..., ZinczyKa: Hát ez de jó! Nagyon hasznos. Köszönöm. De az egész... »
- algarabía, Ateesh6800: Nna, hát pont erről szól ez a blog. Csak nem... »
- algarabía, frappáns_név_helye: ¡ Hola ! Nagyon hasznos az oldalad. De nekem egyelőre még egy... »
Categorias /
Kategóriák
- audio (9)
- Extenzív szöveghallgatás (2)
- Idézet (6)
- igeragozás (1)
- letras (13)
- link (8)
- olvasnivaló (4)
- szócikk (1)
Partnerek
Enlaces /
Linkek
- News In Slow Spanish
- E-spanyol.hu
- Notes in Spanish (podcast)
- Spanyol igeragozógép
- Spanyoltanulás.lap.hu
